Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Klasszikus zenei épülésem 3. rész, 2020

2020.

Előzőekben megszokott módon, most is zárójelben jelzem azokat a zenei eseményeket, melyeket nem Bartókiában nyertem.

(Január 4-én ismét a Várba mehettem, az MTA Zenetörténeti Intézetében/Múzeumában. Ezúttal egy 30 éves csinos görög fiatalember, Thomas Athanaselos játszott rövid dallamokat Bach, Schubert, Agustin Barrios Mangore zeneműveiből. Előtte tárlatvezetésen is részt vehettünk Gombos László vezetésével, ahol csodálatosan szép régi hangszereket nézhettünk meg egészen közelről, a gitároktól a sokféle zongorán át a vonósokig, megismerkedhettünk világhíres magyar zeneszerszám-készítőkkel.

Január 4-ére péntekre nyertem idei első páros jegyemet, az előző két évihez hozzáadva, ez volt a 41. nyeremény.

Január 7-én a Márványteremben (2.) Edinkával. Klarinétötöst hallgattunk-láttunk, az első sorból. A neveket ezentúl hol sorolom, hol nem, itt például ketten sem ugyanazok voltak, akiket meghirdettek, nemigen van értelme.

(8-án nem én nyertem, egy ismerősöm hívott az Óbudai Társaskör Czigány György délutánjára 5 órára, Játék és muzsika tíz percben. Nagyon vártam, de aki ide meghívott, időzavarában teljesen elrontotta a délutánt, én vártam, hogy hív, mikor megyünk, már indulni kellett volna, mikor végre szólt, hogy mégse megyünk - mivel nem én nyertem egyedül nem mehettem el. Kicsit dühös voltam, mert szerettem volna látni Gyuri bácsit, főleg mert gyerekkoromban ilyen és hasonló műsorait a rádióban, valamint éppen az ilyen című műsorát gyerekkoromban sokszor hallgattam a Kossuth Rádióban.)

Egy hét után, 16-án ugyanoda szólt egy nyeremény (5.), klasszikus és jazz volt a terítéken, majd a következő hétre is szólt egy nyereményem, a koncert Lajtha-díj átadással zárult. De ide mégsem mentem el. Ugyanis ennek előtte ugyanabban az időben a Párbeszéd házába, a Jezsuiták termébe hívott a Zenetudományi Intézet hírlevele. Mondtam Edinának, vigye el oda anyját, Zsuzsit is, ingyenes koncert, Miranda Liu szervezésében. De az anyját ez nem érdekli, volt a válasz. Itt álltam két tűz között, mert Edina egyedül nem ment volna el, márpedig megbeszéltük. 

A 45. idén a 6. nyereményem ismét a BMC Opus Jazz Clubba szólt, amire erősen rákaptam, mert irtó jó dzsessz szokott lenni. Edina sajnos családi és távolsági okokból ilyen késői koncertekre már nem jön el. 

(Meghívás. Két nap múlva egy ismerősöm szól, akarok-e a Vigadóba menni, a Pastorale-bérlet első részére. Akartam. Ez szombaton 4 órakor volt, Berlioz Fantasztikus szimfóniáját magyarázta egy bizonyos Emőke, nem részletezem, Kovács János vezényelte a zenekart. Két nagyon üdítő balettet is láthattunk, néhány lányka előadásában.)

(Vasárnap délelőtt Zeneakadémia, Megérthető zene Hollerung Gáborral - a kórusműveket és azok hatalmas erejét magyarázta. A hatalmas erő nemcsak a hallgatóra hat, ők maguk között is érvényesül. Ismerős volt ez a fajta energia nekem már régóta, iskolai énekkarból, karateéveimből, agykontrollról. Az előadás után ismét a Kultúrkúriába mentem, a Gyöngyhalászok vetítésére. Meglehetősen érdekes volt a rendezés, de Leila és a többiek ruhája az adott kor viseleteihez alkalmazkodott.)

Január 29-én ismét nyertem a BMC-be (7.), egy Choose Cheese nevű banda előadására. Az első félidő még elég ehető volt, kvartettel, de a második! És épp a szünetben rendeltem egy mojitot, ami jéghideg volt. Ha nem rendelek, negyed óra múlva én is felállok és elmegyek, ahogy egy magas férfi a szomszéd asztalnál tette, tapsolt két óriásit, bele a meglehetősen monoton, de semmitmondó klarinétjátékba, ami játék inkább egy "belefújok a hangszerbe, aztán lesz ami lesz" óvodás próbálkozásnál is gyengébb volt. Kitartottam a végéig, már csak a jéghideg mojito miatt is, aztán két gyenge taps után felálltam. A néző- illetve hallgatóközönség is alig, inkább megszokásból tapsolt. Legközelebb előre tájékozódom, ha a BMC-be megyek, kik is lesznek.

(Február 2-ára nem volt nyereményjegyem, viszont délben mégis elmentem a Beethoven-maratonra a Müpába. Itt négy előadást hallgattam végig, kettőre meghívtak. Ez más értelemben is maraton volt, két előadás közt alig 5-10 perc kávé- és mosdószünettel, de más miatt lett emlékezetes aztán.)

48. nyeremény. Február 5-re az Art Moziba nyertem két jegyet, 20.30-kor A feltaláló - Béres József életéről és találmányának viszontagságos útjáról szólt.

*

Itt megszakadt minden, a koronavírus-járvány miatt. Ki tudja meddig tart, amikor ezt írom, április 19-én írom. Óriási dolog viszont, hogy a Müpától a Zeneakadémián át rengeteg koncertet lehet megnézni a youtube-on, van amikor élő adásban, de régebbi koncerteket is leadnak. 

A Müpában élőben két koncert maradt el, viszont megnézhettük a Facebook oldalról, Hollerung Megérthető zenéje címen először a Trisztán és Izolda, 

* Eltelt egy hónap, ma május 17-e van. Az elmúlt négy hét alatt rengeteg koncertet láttam teljesen ingyen, persze köztük voltak olyanok is, mint a mai zeneakadémiai Megérthető zene, melyre bérletem van, ez volt az idei utolsó. Nincs értelme sorolni, olyan sok mindent láttam, amit amúgy nem láthattam volna és nem maradtam le semmiről. Ma úgy tűnik, lazulni fog a kijárási korlátozás, lassan megnyílnak üzletek, tán egy hónap múlva már lesznek koncertek is újra, melyekre a Bartók rádión nyerhetek jegyeket. Egyelőre ott sincs lehetőség, nyereményként zeneszámokat lehet kérni. 

A youtube-on iszonyat mennyiségű zenéhez lehet hozzájutni, közben más módon "távtanulok" is, Sztravinszkijt, Bartókot, Lisztet, Bachot, sőt meg is szeretek olyanokat, melyeket ha hallottam is addig, nem ütöttek szíven. 

Így jutottam hozzá ingyen rengeteg olyan koncerthez, melyre álmomban sem tudtam volna jegyet venni - például Bobbi McFerrin szenzációs előadásához, a Bach János passiójához, Hollerung Peer Gynt-magyarázatához, Martha Argerich Prokofjev III. zongoraversenyéhez, a királyok völgye virtuális zenés sétájához. Megnéztem Pliz János sé Varga Judit Vivaldi-estjét, majd egy Müpa-beli koncertet, később ismét Müpa-koncert volt Barabás Lőrinc kvartettjével, utána való nap egy Mozart-est volt majd a Walpurgis-éj Hollerunggal, később Brckner 6. szimfóniájához, másnap Sztravinszkij Tavaszi áldozatához. Májusban ismét Zeneakadémia-Hollerung, Respighi Róma fenyői, majd szintén Mozart Jupiter Szimfónia, 9-én szombaton Hollerung Makrokozmosza. 17-én Berlioz Fantasztikus szimfóniáját láttuk. Június 5-én Müpa-koncert pszichedelikus soul Zentai Márkkal. 

(közben elmaradt a Klebelsbergben két előadás is, A két Foscari, majd a Don Pasquale - és ezzel az idény véget is ért.)

Június 18-19-20-21-én leadták Wagner Nibelung-tetralógiáját a Müpából, majd a Nürnbergi mesterdalnokokat szerda este, A bolygó hollandit pénteken, majd szombaton a Tannhausert. Mondanom sem kell, hogy itt ültem percre pontosan, rengeteget chateltünk is a hozzám hasonló zenebolondokkal. 

Július 1-jén újraindulhattak a koncertek, természetesen nagyon kevés volt eleinte. A BMC Borbély-műhellyel nyitott, amire persze még nem lehetett nyerni, úgyhogy előre megrendeltem magamnak egy helyet, és isteni is volt. Egy nagyon kellemes kaját is ettem a szokásos fél liter százszázalékos narancslével együtt.

Július 18-ára nyertem meg az idei 9. jegyet, egy, a Lukács uszoda mögötti kis színházba, a Spiritbe. Édentől keletre - a regényből csinálták, meglehetősen élvezetes volt, csak a klíma romlott el, szinte fuldokoltunk. 

21-én csak úgy elmentem a Márványterembe, már nem tudom, mi volt a "menü", ezt se nyertem. 

Augusztus 4-én Pécsre mentem, mert egy ismerős csajszi meghívott, aki nyert. A Dóm Magtárában volt egy eléggé kezdetleges dzsesszkoncert. Afölötti örömükben, hogy ismét lehet koncerteket csinálni, mindenki kapott belépésnél egy pohár finom rozét. Ráadásul volt még jegy a pénteken kezdődő orgonák éjszakájára, ez több éjszaka is volt, ez a kezdő. És lehetett rá jegyet kapni, úgyhogy vettem is. Szerdán hazajöttem,másnap, csütörtökön elmentem Borbély Mihály szabadtéri koncertjére a Hegyvidéki Kulturális Szalon teraszára. Nincs messze. Itt lépcsőkön és kirakott székeken, padokon lehetett ücsörögni. Ez is élmény volt. Pénteken újra lementem egy másik szállásra, amit aztán nem foglaltam el. Az orgona- koncert ezúttal a Dómban volt, ami fenségesen szép. Egy baj volt, az akusztika, Erika hangját mintha pincéből hallottuk volna. Utána nem jött busz a szállás felé, de nagyon messze lett volna, így az éjszakát kinn töltöttem, hol mászkálva, hol pihengetve, majd a hajnali vonathoz kimentem. A pályaudvaron állt egy zongora, játszogattam rajta, persze csak úgy pötyögtetve. Nagy élmény volt. 

Moziszezon kezdődik! A Művészben megnéztem a Staten Island királyát, közepes.

10-én Binder Károly volt a Márványban, ez se nyeremény volt, viszont isteni! egyre jobban kedvelem a dzsesszt, persze ez színvonalas. Binder és Borbély egyébként közösen is koncerteznek. Borbélyt jelöltem ismerősnek, visszajelölt, így rögtön értesülök, hol és mikor van, de azóta vidéken turnézik, nehezen lehet eltalálni.

12-én megnéztem a TAbán Artmoziban a Made in Italy című filmet, Liam Neeson volt a főszereplő. Jó volt. Másnap, csütörtökön ismét Márványterem, azt hiszem, egy fiatal lány csellózott, egy másik zongorázott.

13-án, pénteken ismét nyereménnyel a BMC-be mentem, nem volt különösebb élmény, hacsak az nem, hogy végre a barátom is eljött (nem volt más dolga). 

14-én szombaton ismét Tabán, a Díszvendég című film.

15-e vasárnap. Nyertem a Fonóba, de aztán oda mégse volt kedvem elmenni, megnéztem a Kino Caféban egy filmet, elfelejtettem felírni, mi volt a címe, nem is volt jelentős.

16-án ismét Vármegyeháza, Hegedüs Endrével és a feleségével. Ezt most egy másik ismerősöm nyerte, nem az, akivel Pécsre mentünk. Csodálatos élmény volt. Jó, hogy vittem esőkabátot, így is félig eláztam, mire hazaértem. 

18-án ismét Márványterem, szintén nem nyeremény, de már legalább lehetett menni! 

19-én szerdán ismét Tabán, nem írtam fel, mit láttam. 

20-án ismét hívott Szénia, akivel Pécsett, Székesfehérváron a templomban volt egy órás koncert este 8-kor, utána könnyedén hazajöttünk, nincs messze. 

24-től 28-ig Ábrahámhegy, Salföld, Szentbékkálla, Kékkút, Balatonudvari, Balatonfüred. Még Badacsonyba is elmentem volna, de már reggel ki kellett málházni. A szentbékkállait érdemes lenne leírni, tán meg is teszem, iszonyat mennyit gyalogoltam. Péntek reggel tehát hazautaztam, kipihentem magam, majd este elmentem a Mozik éjszakájára.

Mozik éjszakája. Művészben kezdtem, aztán ott is maradtam, 4 film egymás után. Nem hittem volna, hogy kibírom reggel 4-ig, de csak a vége felé aludtam el, azt is keveset, mert érdekes volt a film. 

A hétvégére lett volna (500) forintért a Zenetudományi Intézetben egy kisebb koncert, de előző hasonló programokból ítélve nem érte meg, inkább moziba mentem, de nem írtam föl, mit láttam. 

Közben megint bezárt a Márványterem, mert jött a járványhullám.

A szeptembert mozival kezdtem, 1-én Az igazság, 2-án az Inkább lennék özvegy, elég negatív történetek voltak, de utóbbiban Anette Bening játszott, és ezt feltétlenül meg akartam nézni.

6-án vasárnap készültem Gödre, ahol Borbélyék koncerteztek, de már annyira elfáradtam estére, hogy maradtam. 

Ellenben 11-én pénteken az Opus Jazz Clubban Binder-Borbély duó est volt. Asztalt rendeltem és mentem. Isteniek ezek! a szünetben bementem az öltözőbe cd-ket venni, nagyon aranyosak voltak, és 6 ezerért kaptam három cd-t. Közben elmondtam Mihálynak, én vagyok az, akivel már többször is levelezett - persze röviden - a Facen, illetőleg előtte még a youtube-on és streamen is, az online koncertjeik alatt. Jó pár mondatot váltottunk, utána sorra lájkolt a Face-n. 

16-án megnéztem a Tabánban a Hab című magyar filmet, olcsó koppintása a hülye amerikai filmeknek. 

Vasárnap délelőtt lett volna a Marczibányi téri művházban Borbély Mihály előadása, de annyira nincs kanalam a reggelt ilyesmivel kezdeni, maradtam. Ugyanis előzőleg festettem Afremov Szarvsokját és még pár nap kelett, mire befejeztem. 

12. nyereményemet Fellegi Lénárdnál nyertem 21-én délután, másnapra a BMC-be. Rohantam. Pozsár Máté és bandája voltak, meglehetősen újfajta, útkereső zenéjük szimpatikus volt. Ekkorra már megint elöntötte a járvány az országot, ide ugyan többen eljöttek, mint a július elsejei újranyitás után akármelyik este, de a fele nézőkön maszk is volt. Én csak akkor vettem fel, ha kommunikáltam. 

A BDZ azon a héten pénteken, 25-én nyitott, már előre megvettem a jegyet online. A második sorba! nem is bántam meg! félig volt tele a terem, Dobos Dániel Sylvanusával kezdtünk, Beethoven hármasversenye volt utána, szünet, majd Muszorgszkij Egy kiállítás képei. A szünetben kinn megvártam Hollerungot, aki másokkal beszélgetett - kérdeztem tőle valamit, amit később a neten is megnézhettem volna, de szerettem volna közelről látni. Nagyon kedves volt, szokás szerint.

Holnap, szeptember 27-én pedig indul a Megérthető zene első előadása 11-kor a Zeneakadémián. Isteni lesz bizonyára. Úgy olvastam, a bérlettulajdonosok még megnézhetnek egy-két koncertet délután és este is, de nekem 6-kor festésem van, ismét Afremov. Meglátjuk!

Viszont  

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.